Máriagyűd a Dél-Dunántúlon, Pécstől mintegy 25 km-re délre, a Tenkes-hegy lábánál fekszik. Ma Siklós egy városrésze. Híres szőlőkultúrájának gyökerei a római korba nyúlnak vissza.
Gyűd első okleveles említése 1290-ből való. A XVII. század végén Mária-jelenések történnek, és legendák születnek, melyek szerint már a magyarok előtt itt élő szlávok óta Mária-szobor állt itt, és a hely a Forrásközi Nagyasszony oltalma alatt áll. 1689-től ferencesek gondozzák a kegyhelyet.
A ma látható kegyszobrot Nesselrode Vilmos püspök adományozza 1713-ban. 1739-1742 között a templomot barokk stílusban megnagyobbítják és átépítik.
1805-ben V. Piusz pápa kegytemplomnak nyilvánítja Gyűdöt, és búcsú-kiváltságokkal látja el.
1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor a kegyhelyet a ferencesektől világi papok veszik át. A kilencvenes években teljesen felújítják a templomot.
2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományoz a kegytemplomnak, ami újabb búcsú-kiváltságokkal jár.
Ma is ezrek és ezrek jönnek egy-egy búcsú alkalmából, és keresik azt a belső megnyugvást, amit a világ – bármely gazdag is – nem nyújthat.